Hírek

Gyermekvédelem a paragrafusok között

A hazai gyermekvédelmi törvény megszületését számtalan tényező indokolta. A gyermekek helyzete, a felnőttek világában, sokszor olyan megoldandó problémákat vetett fel, amelyek rendezése, törvényi keretek nélkül, a testi, lelki és mentális fejlődésüket akadályozta volna. Képzeljünk el egy családjában rendszeresen bántalmazott gyermeket, aki kiszolgáltatott helyzetbe kerül, senki nem foglalkozik vele, és ezáltal sanyarú gyermekkort él meg. Mi lesz vele felnőtt korában? Milyen emberré válik? A gyermekek tehát a társadalom egyik legveszélyeztetettebb és legkiszolgáltatottabb rétegét alkotják, ami indokolttá tette a gyermekvédelem megfelelő szabályozását és fejlesztését. Hazánkban a legfontosabb törvényi lépések az 1990-es években kezdődtek meg. Ennek eredményeként, hosszas előkészületek után, 1997-ben fektették le azokat az alapvető szabályokat, amelyek törvényileg szabályozták gyermekek jogainak érvényesítését és a szülők ezzel kapcsolatos kötelezettségeit.  Az 1997-es törvény célja, azon alapvető szabályok lefektetése, amelyek a gyermekek védelmét szolgálják, illetve meghatározza azon intézkedéseket, amelyek segítséget nyújtanak a gyermekek jogainak validálásában. Különös tekintettel foglalkozik a gyermekek érdekeinek érvényesítéséhez szükséges feltételekkel, a szülők kötelességeinek meghatározásával, valamint a gyermekek veszélyeztetettségét megelőző és megszüntető kérdések megoldásával. A törvény behatóan foglalkozik a családdal, mint a társadalom legkisebb egységével. Ennek legfontosabb szerepét abban határozza meg, hogy a gyermek érdekeit és jogait figyelembe véve, biztosítsa számukra a családban történő nevelkedésüket. Amennyiben a gyermek érdekei úgy kívánják, hogy ne a saját családjában nevelkedjen,- pl. fizikai bántalmazás áldozata-  biztosítsák számára, a megfelelő törvényi keretek között történő gondozását, helyettesítő védelmét.

Az 1997. évi XXXI. törvény alapelvei:

  • A védelmet ellátó szervezetek (helyi önkormányzat, gyámhivatal, bíróság, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat…) a gyermekek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogaikat biztosítva járjanak el.
  • Tevékenységük során együttműködnek a családdal, a gyermekek családban való nevelkedésének elsőbbsége szerinti együttműködés.
  • A családban történő nevelés érdekében az ellátást a család szükségletei szerint kell biztosítani.
  • Elő kell segíteni a gyermekek családban történő nevelését.
  • A családból kikerült gyermekek gondozását, személyiségfejlődését szükségletei szerint biztosítani kell.
  • Helyettesítő védelem.
  • Az ellátások igénybevétele általában önkéntes, jogszabály írhatja elő a kötelező igénybevételt.
  • Egyenlő bánásmód, hátrányos megkülönböztetés tilalma.

A gyermekvédelmi törvény kiterjedése:

Minden olyan gyermekre, fiatal felnőttre, és szülőre:

  • minden „Magyarország területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,
  • minden olyan személyre, aki a „szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  • minden 18. életévét be nem töltött, külföldi állampolgárú gyermekre, aki „jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá kerül – feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.”

A gyermekvédelmi törvény 5. §-ában találjuk meg azokat az alapfogalmakat, amelyek a törvény értelmezésében, a jogszabályok átláthatóságában segítséget nyújtanak. Ebben a paragrafusban definiálják azokat a fogalmakat, amelyek meghatározzák a gyermek, a fiatalkorú és a fiatal felnőtt közötti különbséget. A gyermek jogaival a 6.§ olyan kontextusban foglalkozik, amely a családban történő nevelkedésre helyezi a legfontosabb hangsúlyt. A gyermek bármilyen élethelyzetbe kerül, minden esetben annak kell lennie az elsődleges szempontnak, hogy a személyisége fejlődése érdekében a saját, vér szerinti családja mellett nőjön fel. Amennyiben az életkörülményeiben veszélyeztetettség áll fenn, minden nemű védelmet élveznie kell.  A törvény következő paragrafusa, a gyermek családon kívüli nevelkedését szabályozza. Előfordulnak ugyanis olyan problémák egy családon belül, amelyek a gyermek érdekeivel ütköznek, ezáltal nem nyújt biztonságot számukra ez a közeg. A lehetséges okokat mérlegre téve határozza meg a törvény, a gyermek jogainak tiszteletben tartásával, a családtól történő elválasztás indokait. A törvény szerint a gyermeknek joga van:

  • ahhoz, hogy a családjától csak a törvényileg szabályozott esetekben válasszák el, és az anyagi körülmények miatt nem.
  • örökbefogadó vagy családot helyettesítő ellátás formájában a védelemhez.
  • a vallásszabadságához, a nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozásának figyelembe vételére.
  • a szülői felügyelet törvényi megszüntetése után a vérszerinti családja megismeréséhez, a velük való kapcsolattartáshoz.
  • mindkét szülőjével a kapcsolattartásra, akkor is, ha azok más-más országokban élnek.

A törvény szerint a gyermeknek joga van – különösen az átmeneti vagy tartós nevelésbe vetteknek:

  • állandósághoz, érzelmi biztonsághoz, megfelelő nevelésben és oktatásban részesüléshez.
  • gondozási helyük megváltoztatásának vagy testvérükkel való közös elhelyezésük kezdeményezéséhez.
  • tehetségfejlesztő, felzárkóztató programokon és a számára megfelelő szabadidős foglalkozásokon való részvételhez.
  • szabad vallás- és hit gyakorlására.
  • véleménynyilvánításra és érdekei képviseletére
  • gondozói támogatásra és általa a családi környezetébe való visszatérés kezdeményezésére.
  • személyes kapcsolatok ápolására
  • személyes tulajdonai felett jogai gyakorlására
  • utógondozásra
  • amennyiben speciális gyermekotthonban elhelyezett, hogy fokozottabb védelemben részesüljön.
  1. januárjától egy új jogintézmény került bevezetésre a hazai gyermekvédelmi törvénykezésben, a gyermekvédelmi gyámság. Azt a feladatot kapta az új rendelkezés, hogy az érdekütköztetés eshetőség elképzelhetetlen legyen az ellátórendszer, illetve a gyermek jogos érdeke között. Ennek lényege, hogy a gyermek érdekének biztosítása, az elhatározások meghozatala, független legyen a részére gondozási helyet nyújtó szolgáltatótól. Ennél az eshetőségnél, fontos szerepet tölt be a gyermekvédelmi gyám, aki kapcsolatot, segítséget, képviseletet és a problémák megoldását biztosítja.

A 2017-es esztendő  újabb fordulatokat hoztak a hazai gyermekvédelmi törvénykezésben, melyek a gyermekek számára még sokoldalúbb, még részletesebben kidolgozott paragrafusokkal igyekszik védeni őket.

Többek között módosították:

  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényt /1993.
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt/1997.
  • a családok támogatásáról szóló törvényt/1998.
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvényt/2011.
  • Büntető Törvénykönyvről szóló törvényt/2012.
0
X