Az infokommunikációs technikák folyamatos változáson és fejlődésen mennek keresztül napjainkban, melyeknek megfelelő ismerete és használata elengedhetetlen a minőségi oktatáshoz, munkavégzéshez, tanulmányokhoz, tudományos kutatásokhoz egyaránt, de komoly veszélyekkel is járhat a tizenéves korosztályra nézve. Az informatika és a digitális szolgáltatások mindennapjaink részévé váltak, oly mértékben jelen vannak életünkben, hogy tulajdonképpen mára már elképzelhetetlen ezeknek az eszközöknek és szolgáltatásoknak a hiánya. Ugyanakkor a számítógép előtt ülve komoly bűncselekményeket lehet elkövetni, vagy elkövetésre buzdítani az internet világában járatlanabbakat. Erre számos magyarországi példát is ismerünk a közelmúltból. A humánszolgáltatásban dolgozó szakembereknek tudomásul kell venni, fel kell ismerni ezeket a veszélyeket, melyeket a digitális kor lehetőségei hoztak magukkal. Továbbá kompetensé kell válniuk ezeknek a veszélyhelyzeteknek a megelőzésére és a már kialakult probléma kezelésére. A közösségi hálózatok és a facebook hatásainak és azok szerepe meghatározza a fiatalok szabadidő eltöltésének szokásait:
,,A nemzetközi Cisco cégcsoport által végzett kutatásból kiolvasható, hogy a válaszadók több mint fele (egyetemi hallgatók 55%, munkavállalók 62%) már nem tudná az életét az internet nélkül elképzelni, mivel az „életük szerves részévé vált” (Cisco online kutatás 2011).
Magyarországon a közösségi oldalak (Facebook, Iwiw, Myspace, Twitter stb.) közül a legismertebb és a legtöbb regisztrált felhasználóval a facebook.com közösségi oldal rendelkezik, mérhetően a legaktívabb közösségi színtér. Bár a Facebook szabályzata tiltja a 13 év alattiak regisztrációját, mégis elmondható, hogy nagyon magas, átlagban 90% fölötti az 5–8. osztályba járó diákok Facebook‐jelenléte. Változások érzékelhetőek a fiatalok társadalmi és társas helyzetében: fokozódik a fiataloknak az idősebbektől való függetlenedése. Ezzel párhuzamosan az online térben való jelenlét minden mutatószám tekintetében növekszik. A mobil és vezetékes internettel ellátott háztartásokat egyben kezelve ezek aránya a tizenévesek körében 91%, ez az arány 2009‐ben 84% volt. A Gerbner és munkatársai által végzett kutatásokból kiolvasható, hogy a háztartásokban átlagosan 2,7 televíziókészülék és 4,2 mobiltelefon található. A fiatalok családjainak 59%‐ában van internetkapcsolatra képes mobiltelefon, és a megkérdezett diákok 43%‐a rendelkezik ebből sajáttal. A 2009‐ben mért eredményekhez képest: 20%‐kal nőtt a közösségi oldalakra nagyon gyakran felnézők aránya, valamint 12%‐ról 5%‐ra redukálódott az ilyen oldalakra sosem látogatók aránya. A fiatalok vonzó alternatívákat láthatnak a médiában, különösen a televízióban, bár itt jelentős eltolódás figyelhető meg az internet irányába. Az identitáskeresés során meghatározó jelentőségű az azonosulási modellek szerepe. A fiatalok számára, saját bevallásuk alapján, az állandó online jelenlét alapvető a kapcsolattartás szempontjából (MTV Hungary és a GKIeNET közös kutatása 2011).” A közösségi médiáról azonban nem csupán a negatív hatásokat lehet/kell kiemelni, számos előnnyel is járhat a használata: önszerveződési lehetőségek, független a gazdasági és társadalmi befolyásoktól, együttműködésre épül, biztosítja a közösséghez való tartozás érzését, az információáramlás gyors és jó minőségű. Mindezek azonban magukba hordozzák a veszélyeket is.
SZE
2018